Apám naplója és az én emlékeim

Apám naplója és az én emlékeim

Apám naplója és az én emlékeim. / 12.

Egyedül maradtam. /12.

2017. szeptember 15. - Eszter Mami blogja

Egyedül maradtam. / 12. Mint említettem, állandóan jártam az országot, munkát vállalva, Inotán építettük az erőművet, Győrben a gátakat erősítettük, Barcson, Répcelakon, Tatabányán, Keszthelyen a Balatonnál. Amikor a feleségem beteg lett 1960-ban, közelebb jöttem dolgozni a Gyulai, Békéscsabai…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 10.

Az élet újra kezdése. / 10.

10./ Az élet újra kezdése. Amikor haza érkeztünk 1944. október végén, még tartott a háború az országban. Azt hiszem még a Tisza vonaláig sem ért el a front, mégis már messzinek tűnt. Az embernek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy ha túljut, a rosszon, elkezd bizakodni. Így voltam ezzel én is. Mint…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 9.

A front mögött itthon. / 9.

A front mögött itthon. 9. Az Oroszok, két nap múlva a tanyán is utolértek bennünket. A házat, ahol aludtunk vagy húszan, szalmával szórták le, mint az istállóban. Éjjel arra ébredtem fel, hogy sír mellettem egy kis gyerek, ahogy tapogattam, meg akartam simogatni csupa szar lett a kezem. Szörnyű volt…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 9.

Apám a hazafelé vezető úton./ 9.

9./ Apám a hazafelé vezető úton. Nem is annyira reggel, mint inkább még hajnalban, amikor csak éppen pirkadt elindultunk. Miklós bácsi elmondta, hogy hol milyen községeket találunk útközben, melyiket kerüljük, ki ha csak tudjuk. Tele voltunk izgalommal, nagyon jól tudtuk, hogy nemcsak rajtunk múlik,…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 8.

A háború geszten./ 8.

A háború Geszten.   A háború mindaddig messzinek tűnt számomra, amíg puskás katonát nem láttam. Apám a háborúban volt, de én nem hallottam az ágyúzásokat, nem fütyült golyó a fülem mellett. Nem tudtam elképzelni, milyen lehet. A Román határ mellett éltünk, itt jöttek át először a fronttal katonák a…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 8.

A háború Erdélyben./ 8.

 Menet közben tudtuk meg, hogy Kolozsvár felé menetelünk, amíg el nem jutottuk Válaszút községig, ahol két hétig pihentünk, és vártuk, hogy mikor vetnek be bennünket. Minden felé hallottuk már a puskaropogást, és tudtuk, hogy nemsokára ránk is ránk kerül a harc. Szeptember 3-án meneteltünk tovább,…

Tovább

Apám naplója és az én emlékeim./ 7.

Közelebb a háborúhoz./ 7.

7./Közelebb a háborúhoz. Mindig reménykedtünk, hogy jobb idők jönnek, ami aztán sohasem volt tartós. 1941 nyarán, Pánton dolgoztam, Fábián János gazdánál arattunk a feleségemmel, 8 máza búzát kaptunk. Megvolt a fejadag, az egy évre való kenyér. Télen a már megszokott munkák voltak, favágás…

Tovább
süti beállítások módosítása